In memoriam Lajos Gyula

2016-03-10

  • In memoriam Lajos Gyula – Válogatás a Pécsi Székesegyházi Énekiskola második igazgató-karnagyának repertoárjából (1917 – 1938)

    1.Felice Anerio: Christus factus est

    10.Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa „Dies sanctificatus” – Credo

    12.Harmat Artúr: De profundis


Teljes tartalom
# Szerző Cím Időtartam
1. Felice Anerio Christus factus est 2’50”
2. Giovanni Pierluigi da Palestrina Scapulis suis 2’58”
3. Giovanni Pierluigi da Palestrina Meditabor in mandatis tuis 3’07”
4. Giovanni Pierluigi da Palestrina Justitiae Domini 3’41”
5. Orlando di Lasso Confitebor tibi Domine 2’19”
6. Orlando di Lasso Dextera Domini 2’40”
7-9. Tomás Luis de Victoria Missa „O quam gloriosum”
Kyrie 2’10”
Sanctus, Benedictus 5’04”
Agnus Dei 2’04”
10. Giovanni Pierluigi da Palestrina Missa „Dies sanctificatus”
Credo 7’51”
11. Giovanni Pierluigi da Palestrina De profundis 3’23”
12. Harmat Artúr De profundis 2’49”
13. Kersch Ferenc Exsurge! 2’38”
14. Vincenz Goller Ecce sacerdos 6’11”
15. Ignaz Mitterer Confitebuntur Coeli 3’01”
16. Peter Griesbacher Missa in hon. S. Willibaldi
Gloria 4’31”
17. Émile Paladilhe Laudate Dominum 4’31”

Felvételünk anyagának összeállítása során – természetesen – elsődleges szempont volt olyan művek megszólaltatása, amelyek a második igazgató-karnagy, Lajos Gyula nevéhez, működéséhez köthetőek. Lajos arra törekedett, hogy – a ceciliánus művek megtartása mellett – növelje a reneszánsz zene arányát a repertoárban, erre azonban a férfikar állapota miatt csak az 1920-as évek végétől nyílt lehetősége. Hasonlóan a korábbi évtizedekhez, a reneszánsz offertoriumok szinte kizárólag adventben és nagyböjtben kerültek sorra. Az előző lemez adventi motettái után ezúttal nagyböjti motettákat mutatunk be: PALESTRINA, LASSO és ANERIO műveit. A pécsi székesegyházi énekkar zenei szolgálatát 1933-ban közvetítette először a rádió – ekkor VICTORIA Missa „O quam gloriosum”-át énekelték. Palestrina „Dies sanctificatus” miséjének Credo tétele a maga 4 szólamú „voci bianchi” Crucifixus betétjével egészen különleges helyet foglal el a szerző életművében. Ennek alapján is fogalmat alkothatunk a fiúkórus minőségéről és Lajos Gyula karnagyi, pedagógiai munkásságáról.

A regensburgi iskola a reneszánsz polifónia és a gregorián mellett előszeretettel tűzte műsorára a kortárs ceciliánus szerzők, mindenekelőtt a helyi, vagy az iskolához szoros szálakkal kötődők kompozícióit (Witt, Haller, Goller, Mitterer, Mettenleiter, Griesbacher és mások). Ebből a hatalmas repertoárból jelentős gyűjtemény található a Pécsi Székesegyház kottatárában. Így került a válogatásba egy orgonakíséretes offertorium IGNAZ MITTERER-től, akinek művei Haller és Goller mellett a legnagyobb részét adták az énekkar repertoárjának. VINCENZ GOLLER 6 szólamú Ecce sacerdos-a Virág Ferenc püspök beiktatásán csendült fel. Lajos Gyula nagy lelkesedéssel rendelt újabb és újabb GRIESBACHER-köteteket Regensburgból. A túlzó kromatikája miatt ceciliánus körökben a saját korában is vitatott műveket gyakran adta elő az énekkar. Ezek közül egy hatásos Gloria tételt mutatunk be.

Ebben a korszakban kerültek új színként a repertoárba a kortárs magyar egyházzenészek alkotásai. A magyarországi ceciliánus mozgalom nagyjai közé tartozott KERSCH FERENC, az esztergomi főszékesegyház karnagya, és HARMAT ARTÚR, aki a budapesti Zeneakadémián megszervezte az egyházzenei, majd a középiskolai énektanárképző szakot. Harmat De prufundis-a Palestrina, Witt és Mitterer azonos szövegre írt motettáival egy csokorban szólalt meg 1931-ben, egy városi rendezvényen.

Szintén a Székesegyházon kívüli világnak szóló fellépések emlékét idézi PALADILHE Laudate Dominum c. kompozíciója, amelyet többször a dómban is előadtak (természetesen ilyen alkalmakon nagybőgő és hárfa nélkül – ahogy felvételünkön is hallható). 1979-ben egyházzenei koncerttel emlékeztek a pécsi Énekiskolára a Székesegyházban – Lajos Gyula korszakát e művel illusztrálta egykori tanítványa, a koncerten dirigáló dr. Hergenrőder Miklós.