In memoriam Mayer Ferenc

2016-03-10

  • In memoriam Mayer Ferenc – Válogatás a Pécsi Székesegyházi Énekiskola harmadik igazgató-karnagyának repertoárjából (1938 – 1953/62)

    7.Antonio Lotti: Crucifixus a 6

    9.Bárdos Lajos: Audi filia

    14.Kodály Zoltán: Missa Brevis – Gloria


Teljes tartalom
# Szerző Cím Időtartam
1. Gregorián introitus Dominus illuminatio meat 4’22”
2. Orlando di Lasso Domine exaudi 2’16”
3. Giovanni Pierluigi da Palestrina Laudate Dominum 3’28”
4. Giovanni Pierluigi da Palestrina Angelus Domini 2’58”
5-6. Johann Georg Mettenleiter Antiphonae ad lotionem pedum
Mandatum novum da vobis 2’58”
In hoc cognoscent omnes 1’55”
7. Antonio Lotti Crucifixus a 6 3’22”
8. Liszt Ferenc Ave Maria in A 6’59”
9. Bárdos Lajos Audi filia 3’06”
10. Deák-Bárdos Gy. Confirma hoc 2’25”
11. Kodály Zoltán Jézus és a kufárok 6’52”
12-19. Kodály Zoltán Missa Brevis (in tempore belli) 32’17”
 Introitus 3’06”
 Kyrie 2’41”
 Gloria 4’07”
 Credo 5’55”
 Sanctus 2’40”
 Benedictus 4’27”
 Agnus Dei 6’14”
 Ite missa est 3’07”

Felvételünk anyagának összeállítása során elsődleges szempont volt olyan művek megszólaltatása, amelyek a harmadik igazgató-karnagy, Mayer Ferenc nevéhez, működéséhez köthetők. A korszakból kórusnapló nem maradt fenn, így főképp nyomtatott nagyheti programokból és koncertműsorokból válogattunk.

A gregorián ének ugyan kezdetektől az Énekiskola repertoárjának alapját képezte, mégis elmondható, hogy Mayer különös megbecsüléssel fordult az egyházzene legősibb műfaja felé. 1939-ben a felvidéki koncertkörútról hazafelé tartva Miskolcon adott hangversenyt a kórus, ennek műsorán kizárólag gregorián énekek szerepeltek. A Dominus illuminatio, amely az évközi 10. vasárnap introitusa, e koncert ráadásszáma volt. Magától értetődően hangsúlyos maradt a reneszánsz zene is, azonban Mayer működése alatt bekerültek a repertoárba kora-barokk művek (Lotti) és romantikus darabok (Liszt, Bruckner) is. Ennek megfelelően került válogatásunkba két PALESTRINA- és egy LASSUS-motetta, ANTONIO LOTTI számos Crucifixus-a közül a hatszólamú és LISZT FERENC A-dúr Ave Mariája, utóbbi kettő az említett koncertek műsorából.

A regensburgi iskola a reneszánsz polifónia és a gregorián mellett előszeretettel tűzte műsorára a kortárs ceciliánus szerzők, mindenekelőtt a helyi, vagy az iskolához szoros szálakkal kötődők kompozícióit (Witt, Haller, Goller, Mitterer, Griesbacher és mások). Ebből a hatalmas repertoárból jelentős gyűjtemény található a Pécsi Székesegyház kottatárában. Korábbi lemezeinken számos művet mutattunk be ebből a körből, ezúttal JOHANN GEORG METTENLEITERnek a lábmosás szertartására írt 2 antifonáját választottuk, amelyek az Énekiskola alapításától napjainkig elhangzanak a nagycsütörtök-esti liturgiában.

Mayer Ferenc fentieken túlmutató vitathatatlan érdeme, hogy elődeinél bátrabban nyúl kortárs magyar szerzők alkotásaihoz, s a maga idejében legkorszerűbb motettákkal gazdagította úgy a napi liturgikus zenét, mint a koncert-repertoárt (Harmat Artúr, Bárdos Lajos, Deák-Bárdos György, Kodály Zoltán). Érdekesség, hogy az énekiskolások hangját megőrző két rövid filmhíradó-részlet egyikén DEÁK-BÁRDOS GYÖRGY Confirma hoc című művének záró sorai hallhatók. KODÁLY ZOLTÁN Jézus és a kufárok című kórusműve a XX. századi magyar kórusirodalom kiemelkedő alkotása. Szövege kontamináció eredménye: első fele János evangéliumának sorain (Jn. 2:13-16) alapul, majd a szerző a szinoptikusok vonatkozó verseiből szinte szavanként válogatva alkot nagyszerű, kerek egészet, mindössze egy rövid saját betoldással. Felnőtt kórusokat is próbára tevő, drámai hatású alkotás, akárcsak a Missa Brevis.
Kodály 1942-ben hónapokat töltött a Mátrában, s itt írta (kizárólag orgonára) a Csendes misét (Organoedia ad missam lectam), amely alapján Budapest ostroma alatt, az Operaház légvédelmi pincéjében fejezte be vegyeskarra és orgonára írt miséjét Missa Brevis – in tempore belli címmel (később zenekari változat is készült). Az európai egyházi zene hagyományait összefoglaló, mégis modern remekmű született. A művet az óvóhelyre szorult művészek ugyan előadták, de a nyilvános bemutatóra még várni kellett.

Kodály és felesége a háború után több hónapot töltött Pécsett. Egy alkalommal váratlanul meglátogatta az Énekiskolát. Egyik művének kottáját kiosztva énekeltetni kezdte őket, s meglepve tapasztalta az Énekiskolában természetes magabiztos kottaolvasási képességet. A hallottak hatására felkérte a székesegyház énekkarát a Missa Brevis bemutatására. A háború utolsó évében megfogyatkozott az internátus létszáma, így mindössze 17 fiú és 12 férfi énekes adta elő a Missa Brevist. 1945. október 21-én a Székesegyházban csak négy tételt (Kyrie, Credo, Sanctus, Benedictus) énekeltek, november 19-én a Pécsi Nemzeti Színházban azonban már a teljes mű elhangzott. Utóbbi alkalom arról is nevezetes, hogy Kodály ekkor olvasta fel Magyar zenei nevelés című előadását, amelyben meghirdette zenepedagógiai programját.