-
In memoriam Glatt Ignác –Válogatás a Pécsi Székesegyházi Énekiskola alapító karnagyának repertoárjából (1888 – 1917)
4.Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa „Papae Marcelli” – Gloria
11.Tomás Luis de Victoria: Domine, non sum dignus
15.Lodovico Viadana: Nisi Dominus
# | Szerző | Cím | Időtartam |
---|---|---|---|
1. | Constanzo Porta | Ecce sacerdos | 3’27” |
2. | Orlando di Lasso | Improperium | 2’41” |
3. | Giovanni Croce | Missa Tercia (Octavi toni) | |
Kyrie | 2’10” | ||
4. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Missa „Papae Marcelli” | |
Gloria | 6’02” | ||
5-6. | Giovanni Croce | Missa Tercia (Octavi toni) | |
Sanctus, Benedictus | 2’16” | ||
Agnus Dei | 2’41” | ||
7. | Johann Joseph Fux | Ad te Domine levavi | 4’11” |
8. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Deus tu convertens | 4’08” |
9. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Benedixisti Domine | 3’23” |
10. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Ave Maria | 3’24” |
11. | Tomás Luis de Victoria | Domine, non sum dignus | 3’16” |
12-14. | Marcantonio Ingegneri | Responsoria Feria Sexta in Parasceve | |
Tradiderunt me | 2’12” | ||
Jesum tradidit impius | 2’00” | ||
Caligaverunt oculi mei | 5’12” | ||
15. | Lodovico Viadana | Nisi Dominus | 3’34” |
16. | Glatt Ignác | Exsurge! | 2’00” |
17. | Josef Schildknecht | Requiem Op. 25. | |
Libera me, Domine | 4’41” | ||
18. | Franz Joseph Schütky | Domine salvum fac regem | 4’09” |
19. | Michael Haller | Tui sunt coeli a 5 | 3’44” |
A művek kiválasztásánál – természetesen – elsődleges szempont volt olyan művek megszólaltatása, amelyek az iskolaalapító Glatt Ignác nevéhez, működéséhez köthetőek. Így került a válogatásba ORLANDO DI LASSO Improperium-a, mely az iskola indítását követő első fellépés műsorán szerepelt, vagy az adventi offertóriumok sorozata, melyekből még Glatt által kimásolt partitúráink és szólamkottáink vannak. FUX motettája egyébként az 1853-ban megindított négykötetes, reprezentatív reneszánsz liturgikus-zenei gyűjtemény, a Musica Divina motettakötetének első darabja, amelynek nyomtatott szólamkönyvei ma is rendelkezésre állnak. GIOVANNI CROCE ötszólamú Missa Tertia-ja (Missa Octavi toni) rövid tételeit vettük fel műsorunkba, s igyekeztünk hozzá „idomítani” PALESTRINA Missa Papae Marcelli-jének Gloria tételét, ami nyilván praktikus meggondolások folytán lett a korai Glatt repertoár része (a négyszólamú férfikar mellett csupán kétszólamú fiúkórus, ugyanakkor a hat szólam hangzása fél évezrede elbűvöli hallgatóságát).
A falso bordone éneklés a mai liturgikus gyakorlatból – ami többnyire a mise-liturgiára korlátozódik – szinte teljesen kiveszett, ám a 19. század végén, különösen az énekiskolai gyakorlatban a vasárnapi vesperák folytán még az öt vasárnapi vesperás zsoltárt, és a Magnificat-ot alternatim falso bordone feldolgozásban énekelték. Ennek állítunk emléket –antifona nélkül előadott – Nisi Dominus (Ps. 126/127) zsoltárral LODOVICO VIADANA feldolgozásában.
A regensburgi iskola a reneszánsz polifónia és a gregorián mellett előszeretettel tűzte műsorára a kortárs ceciliánus szerzők, mindenekelőtt a helyi, vagy az iskolához szoros szálakkal kötődők kompozícióit (Haller, Goller, Mitterer, Griesbacher, Mettenleiter, Witt és a többiek). Ebből a hatalmas repertoárból jelentős számú gyűjtemény található a Pécsi Bazilika kottatárában. Ezt a szellemet képviseli felvételünk utolsó néhány darabja. GLATT művét követően J. SCHILDKNECHT Requiemjének Libera me tétele, amelynek műsorra tűzését az indokolja, hogy mind Dulánszky püspök, mind Glatt igazgató-karnagy temetésén e művel vettek búcsút az iskolaalapítóktól. SCHÜTKY királyhimnusza a Székesegyház 1891-es felszentelésekor, I. Ferenc József császár és király bevonulása alatt hangzott el. A sort MICHAEL HALLER Tui sunt coeli kezdetű karácsonyi offertóriuma zárja. Haller Glatt tanára volt Regensburgban, majd hosszú időn keresztül levelezésben álltak; ez is magyarázza, hogy a kottatárban számtalan Haller kompozíció található. Itt hallható motettája még az 1980-as években is rendszeresen fölcsendült a karácsonyi ünnepkörben.