Glatt Ignác Hagyományőrző Közhasznú Egyesület (2009-)


  • Vissza a történetünk oldalra
  • 2009 márciusában a Pécsi Székesegyházi Énekiskola néhány egykori növendéke a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusának egykori és jelenlegi tagjaival közösen megalapította a Glatt Ignác Hagyományőrző Egyesületet. Az Egyesület célja az Énekiskola hagyományainak ápolása, a pécsi székesegyházi latin liturgia zenei szolgálatát ellátó, ezzel a hagyományt éltető és bemutató Pécsi Székesegyházi Palestrina Kórus működésének támogatása, énekesi utánpótlásának biztosítása, és a mindehhez kapcsolódó művészeti és ismeretterjesztő tevékenység. Távlati célja a pécsi fiúénekes-képzés hagyományának valamilyen formában való újraélesztése. Az Egyesület az akkor hatályban lévő 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. pont 3., 4., 5., és 6. alpontja alapján kapott közhasznúsági besorolást. (A cégbírósági bejegyzés száma: Pk. 60050/2009, nyilvántartási szám: 2963, a végzés kelte: 2009. május 8.)

    A kezdetek

    Az Egyesület alapító közgyűlésén a Palestrina Kórus tagságán túl jelen volt Báthory László, Bencze László, Bokrétás András, Kajsza László egykori énekiskolások, valamint dr. Péterfalvy István és dr. Szalai István a Palestrina Kórus régi énekesei közül. Így már az alapítás pillanatában magunk mellett éreztük elődeinket. Az első vezetőség névsora: Jobbágy Valér karnagy, vezetőségi tag, Onhausz Miklós ügyvezető titkár, Suvák Andrea vezetőségi tag, Tiszai László vezetőségi tag, Tóth László elnök. Az alakuló közgyűlés Báthory László apátplébánost közfelkiáltással tiszteletbeli elnöknek választotta. Báthory László, Tiszai László és Tóth László szerepvállalása egyfajta legitimálása is volt az Egyesületnek, sok-sok volt énekiskolás pedig a párolók közé lépve jelezte, hogy méltónak talál bennünket az Énekiskola hagyományainak ápolására.

    A névválasztás egyértelműen kifejezi, hogy a cél nem pusztán a Palestrina Kórus útjának egyengetése, hanem sokkal komplexebb: a teljes hagyomány felkarolása, szerteágazó feladatokkal és lehetőségekkel. A bejegyzés előtt Glatt Ignác testvérének mind a hat dédunokája hozzájáruló nyilatkozatot juttatott el hozzánk, s többen a pártolók sorába léptek.

    Az első év az erőgyűjtésről szólt. Széles körben hirdettük az Egyesület létrejöttét, s jóleső érzés volt, hogy a pártoló tagok toborzásában nem vallottunk kudarcot. A régi énekiskolások és a már nem aktív karénekesek mellett családtagok és barátok is az ügyünk mellé álltak, s befizetéseikkel megteremtették a gazdálkodásunk alapjait. A pártoló tagdíjak ma is fontos részét képezik gazdálkodásunknak, mert bár az ebből befolyó összeg elmarad a nagy pályázatokon nyert pénzösszegek mögött, azok esetlegességével szemben kiszámítható, így megnyugtató állandóságot jelent. 2010-ben az Opus Alapítvánnyal karöltve egész napos egyházzene- és liturgiatörténeti konferenciát szerveztünk, amely egyúttal a Székesegyház Énekiskola diáktársi találkozója is volt.

    Lassacskán megtanultuk, mivel jár egy civil szervezet ügyvezetése és működtetése, a pályázatírás és a pályázatok elszámolása, a támogatók keresése, programszervezés, rendszeres kapcsolattartás a tagsággal. És megnyugvással láttuk az eredményeket, elsőként az énekkar mindennapos működési nehézségeinek megszűnését.

    Legfőbb eredményeink

    2010 táján született meg az ötlemezes, repertoártörténeti lemezsorozat ötlete. Talán van hasonló volumenű és koncepciójú vállalkozás másutt Európában, ha van is, biztosan nem gyakori. A Székesegyházi Énekiskola és a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusának közös története az öt jelentős karnagy működése mentén öt nagy korszakra osztható (Glatt Ignác 1888-1917, Lajos Gyula 1917-1938, Mayer Ferenc 1938-1958, Hergenrőder Miklós 1958-1988, Jobbágy Valér 1988-tól napjainkig). Ezek az időszakok sok közös vonással rendelkeznek, de a vezető művész egyéniségének hatásaként mindegyiknek megvannak a karakteres sajátosságai, ami indokolta e gazdag zenei repertoár 5 külön CD-n történő bemutatását. A lemezek zenei anyagának összeállításához segítségül hívtuk a fennmaradt kórusnaplókat, zenei szakfolyóiratokat és a helyi sajtótermékeket, hogy egy történeti hűségben is élenjáró, magas színvonalú anyagot tudjunk előállítani. A sorozat első három és 2016-ban megjelenő negyedik darabjához is eredményesen pályáztunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz.

    Pályázati forrásból sikerült olyan nagyszabású, koncepciózus kottatárbővítésbe fogni, amelyhez hasonlóra legutóbb a XIX-XX. század fordulóján volt példa a Pécsi Székesegyházban. 2013 óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának működési támogatásából éves szinten több százezer forint értékben szerzünk be kottákat, összkiadásokat és énekeskönyveket, így rögtön 2013-ban 40 kötet Graduale Romanum-ot rendeltünk a solesmes-i bencésektől. Azóta érkeztek összkiadások az Egyesült Királyságból (az Early English Church Music és a Byrd Edition kötetei a Stainer & Bell cégtől), Németországból (Rheinberger-kötetek a Pustet Kiadótól és renszánsz művek a Feuchtinger cégtől) és Olaszországból (Gabrieli-kötetek a Ricorditól). Az új művek fokozatosan épülnek be a Palestrina Kórus széles repertoárjába.

    Az Önkormányzatnak tett javaslataink, kéréseink eddig nyitott fülekre találtak. 2013-ban a Palestrina Kórus az Egyesület felterjesztése megkapta Pécs M. J. Város Művészeti Díját. Hölzl Szeráf Ferenc karnagy (1808-1884) kriptájának védetté nyilvánítása (ezáltal a felszámolás előtt álló sírhely megmentése) ugyan nem volt sem egyszerű, sem zökkenőmentes, végül többek közt dr. Udvardy György megyéspüspök úr közbenjárásának köszönhetően az utolsó utáni pillanatban mégis sikerült – ez is a mi kezdeményezésünkre történt.

    2015-ben szereztünk tudomást Glatt Ignác karnagy örök misealapítványáról. Az alapítványi cél minden bizonnyal évtizedek óta nem valósult meg, egyébként ebben a formában a misealapítvány általánosságban divatjamúlttá vált. Plébános atya hozzájárult, hogy felelevenítsük ezt a hagyományt, az eredeti elképzelésekhez a lehetőségekhez mérten igazodva. (Glatt végrendeletének vonatkozó szövege: „5. Kérem a végrendeleti végrehajtót, hogy halálom után a székesegyházban egy énekes, ünnepélyes misét alapítson hagyatékomból – Liberával – lehetőleg elhalálozásom napjára.”) Az eredeti alapítványi célon felül az a szándékunk, hogy alkalmat teremtsünk a Glatt Ignác munkássága nyomán létrejött egyházzenei hagyomány tisztelőinek, mint baráti körnek a találkozásra, hogy az Egyesület és a pártoló tagság kapcsolata ne merüljön ki a tagdíj befizetésében és a Kórushíradón keresztül történő híradásban. Ezért minden év április 1-jéhez közel eső alkalmas szombaton a szentmise után szerény agapé segíti az új kapcsolatok kialakítását és a meglévők megerősítését.

    A Glatt Ignác Egyesület napjainkban

    Az első ötéves elnökségi ciklus végén Tóth László és Tiszai László idős korukra hivatkozva visszavonultak. Az új elnökség összetétele: Benyovszky Monika elnökségi tag, Jobbágy Valér karnagy, elnökségi tag, Onhausz Miklós elnök, Suvák Andrea alelnök, Wéber József elnökségi tag. Tóth László hosszas rábeszélésre elfogadta a tiszteletbeli elnöki címet.

    Ugyancsak 2014-re esett az egész civil szférát érintő jogszabályi környezet megváltozása (az új Ptk. és az új Civil törvény hatályba lépése). Alapszabályunkat sikerült az új – meglehetősen bonyolult – szabályozásnak megfelelően átalakítani, és az Egyesület közhasznú jogállását megtartani.

    Csatlakozási feltételek

    Az Egyesület rendes tagjai a hagyományápolásban tevékenyen részt vevő személyek, jellemzően a Palestrina Kórus tagjai. Az Egyesület pártoló tagja bárki lehet, aki az Alapszabályt megismerve a szervezet céljaival egyet ért, és vállalja a pártolói tagdíj (5000 Ft/év) megfizetését. Utóbbit megteheti személyesen, vagy banki úton (CIB 10700055-49129201-51100005).

  •