-
In memoriam Lajos Gyula – Válogatás a Pécsi Székesegyházi Énekiskola második igazgató-karnagyának repertoárjából (1917 – 1938)
1.Felice Anerio: Christus factus est
10.Giovanni Pierluigi da Palestrina: Missa “Dies sanctificatus” – Credo
12.Harmat Artúr: De profundis
# | Szerző | Cím | Időtartam |
---|---|---|---|
1. | Felice Anerio | Christus factus est | 2’50” |
2. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Scapulis suis | 2’58” |
3. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Meditabor in mandatis tuis | 3’07” |
4. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Justitiae Domini | 3’41” |
5. | Orlando di Lasso | Confitebor tibi Domine | 2’19” |
6. | Orlando di Lasso | Dextera Domini | 2’40” |
7-9. | Tomás Luis de Victoria | Missa “O quam gloriosum” | |
Kyrie | 2’10” | ||
Sanctus, Benedictus | 5’04” | ||
Agnus Dei | 2’04” | ||
10. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | Missa “Dies sanctificatus” | |
Credo | 7’51” | ||
11. | Giovanni Pierluigi da Palestrina | De profundis | 3’23” |
12. | Harmat Artúr | De profundis | 2’49” |
13. | Kersch Ferenc | Exsurge! | 2’38” |
14. | Vincenz Goller | Ecce sacerdos | 6’11” |
15. | Ignaz Mitterer | Confitebuntur Coeli | 3’01” |
16. | Peter Griesbacher | Missa in hon. S. Willibaldi | |
Gloria | 4’31” | ||
17. | Émile Paladilhe | Laudate Dominum | 4’31” |
Felvételünk anyagának összeállítása során – természetesen – elsődleges szempont volt olyan művek megszólaltatása, amelyek a második igazgató-karnagy, Lajos Gyula nevéhez, működéséhez köthetőek. Lajos arra törekedett, hogy – a ceciliánus művek megtartása mellett – növelje a reneszánsz zene arányát a repertoárban, erre azonban a férfikar állapota miatt csak az 1920-as évek végétől nyílt lehetősége. Hasonlóan a korábbi évtizedekhez, a reneszánsz offertoriumok szinte kizárólag adventben és nagyböjtben kerültek sorra. Az előző lemez adventi motettái után ezúttal nagyböjti motettákat mutatunk be: PALESTRINA, LASSO és ANERIO műveit. A pécsi székesegyházi énekkar zenei szolgálatát 1933-ban közvetítette először a rádió – ekkor VICTORIA Missa „O quam gloriosum”-át énekelték. Palestrina „Dies sanctificatus” miséjének Credo tétele a maga 4 szólamú „voci bianchi” Crucifixus betétjével egészen különleges helyet foglal el a szerző életművében. Ennek alapján is fogalmat alkothatunk a fiúkórus minőségéről és Lajos Gyula karnagyi, pedagógiai munkásságáról.
A regensburgi iskola a reneszánsz polifónia és a gregorián mellett előszeretettel tűzte műsorára a kortárs ceciliánus szerzők, mindenekelőtt a helyi, vagy az iskolához szoros szálakkal kötődők kompozícióit (Witt, Haller, Goller, Mitterer, Mettenleiter, Griesbacher és mások). Ebből a hatalmas repertoárból jelentős gyűjtemény található a Pécsi Székesegyház kottatárában. Így került a válogatásba egy orgonakíséretes offertorium IGNAZ MITTERER-től, akinek művei Haller és Goller mellett a legnagyobb részét adták az énekkar repertoárjának. VINCENZ GOLLER 6 szólamú Ecce sacerdos-a Virág Ferenc püspök beiktatásán csendült fel. Lajos Gyula nagy lelkesedéssel rendelt újabb és újabb GRIESBACHER-köteteket Regensburgból. A túlzó kromatikája miatt ceciliánus körökben a saját korában is vitatott műveket gyakran adta elő az énekkar. Ezek közül egy hatásos Gloria tételt mutatunk be.
Ebben a korszakban kerültek új színként a repertoárba a kortárs magyar egyházzenészek alkotásai. A magyarországi ceciliánus mozgalom nagyjai közé tartozott KERSCH FERENC, az esztergomi főszékesegyház karnagya, és HARMAT ARTÚR, aki a budapesti Zeneakadémián megszervezte az egyházzenei, majd a középiskolai énektanárképző szakot. Harmat De prufundis-a Palestrina, Witt és Mitterer azonos szövegre írt motettáival egy csokorban szólalt meg 1931-ben, egy városi rendezvényen.
Szintén a Székesegyházon kívüli világnak szóló fellépések emlékét idézi PALADILHE Laudate Dominum c. kompozíciója, amelyet többször a dómban is előadtak (természetesen ilyen alkalmakon nagybőgő és hárfa nélkül – ahogy felvételünkön is hallható). 1979-ben egyházzenei koncerttel emlékeztek a pécsi Énekiskolára a Székesegyházban – Lajos Gyula korszakát e művel illusztrálta egykori tanítványa, a koncerten dirigáló dr. Hergenrőder Miklós.